MŰVÉSZET
	    PROGRAMOK
	       MŰVELŐDÉS	
	
free templates joomla

Agg Zoltán - Sötét árnyak a múltból, avagy ki súgott?

Nincsen itthon, az ajtót nyitó, műszálas otthonkát viselő néni, egy - 1977-hez képest kicsit túlzottan is - riadt középkorú asszonyka, gyanakodva nézett ránk, szemében nem csillant meg az öröm.

Nem is jött haza napközben? Szomorúan nézett vissza: Ilyenkor nem szokott

Végignéztem a kopott háziasszonyon: Meghoztuk a válltáskáját, a fia véletlenül elcserélte az enyémmel.

Sötét este volt már, mire megtaláltuk Jocóék lakását a József Attila lakótelepen. 1977 tavaszán vagy őszén, már nem emlékszem a pontos hónapra, de az biztos, hogy még nem kezdődött el a vizsgaidőszak, hiszen még vagy már, de nem volt rajtunk kabát, talán pulóvert viseltünk. Szóval akkoriban komoly kaland volt eljutni ide, a Múzeum körútról.

Pesti barátném, életem első nagy szerelme, volt a kalauzom. Nem tudom, hogy szemüveges babarca, vagy gömbölyű hátsója volt a nagyobb vonzerő, de tapadtak rá a fiúk, ő mégis engem szeretett, a vékony, langaléta, vidéki fiút. Megfigyeltem, hogy a pesti lányok sem tudnak jobban tájékozódni, mint a vidéki fiúk, de ő budai volt, ráadásul sokkal talpraesettebb mint én. Így is többszöri átszállásba került, míg odaértünk.

Akkoriban, a ruhatár helyett, az egyetemi könyvtár bejárata előtti padra tettük le szatyrainkat, a divatos vászontáskában csak füzetek, jegyzetek és egy liter zacskós tej volt. Ez utóbbi lett volna a vacsorám, sőt a másnapi reggelim is, és ez volt az aggódásom legfőbb tárgya, csak nehogy kilyukadjon a tejeszacskó, mert akkor oda a táska, tönkremennek a jegyzetek.

Két nap után került elő a több mint borostás, inkább már szakállas Jocó, és még neki állt feljebb. Alacsony termetét ellensúlyozandó megrótt: hogy merészelek ugyanolyan vászontatyót hordani! Pedig a két zsák között szemmel látható volt a különbség. Ráadásul a tejet sem itta meg a hülye, hanem hagyta összemenni!

Képzeld az a marha Jocó véletlenül elcserélte, ezt már a fakultatív angol előtt meséltem Manónak, aki - kis termete ellenére - rendkívül tájékozott volt. Apja tagja volt a Központi Bizottságnak, így tőle tudtuk meg azt is, hogy azért kellett nyugdíjba mennie a KSH akkori elnökének, mert megszépítette a számokat. Most is csak kajánul mosolygott a történetemen: Véletlenül? Jocónak most kellett átmennie egy másik tankörbe, mert kiderült róla, hogy besúgó.

Vajon mire lehetett kíváncsi? Akkor már vagy két éve, rendszeresen írtam az egyetemi lapba, sőt az előző évben az évfolyam KISZ-titkárát is helyre tettem, amilyen hülye voltam. Két felsőbbéves barátom, a lap mozgalmi-politikai rovatvezetői biztattak fel, hogy írjam meg a vitacikket. Tegyél bele Marx-Engels, Lenin idézetet, adjál a pofájuknak! Egy Kádár-mondatot is találtam, ami a politikai türelmetlenséget kárhoztatta, mégis gyanús lett az írás.

A helyettes szerkesztő nem merte lehozni a pártbizottság engedélye nélkül. A „cenzor”, az egyetemi KISZ-bizottság agit-prop titkára volt, ötödéves egyetemista, akit végül sikerült lebeszélnem az összes változtatási javaslatáról. Ez nagy siker volt, hiszen a kórházban fekvő felelős szerkesztőnek nagy érzéke volt a kényes részek megtalálására, ezeket tördelési okokra hivatkozva az utolsó pillanatban szedte ki a lapból, s utána nagyokat röhögött az áldozaton.

Hallottad, hogy a szakállas Jocó besúgó? Ezt már Gézutól, az évfolyam nyelvzsenijétől kérdeztem, mert nem tudtam befogni a lepcses számat. Ő nem ismerte Jocót, de elmesélte, hogy hogyan akarták beszervezni a katonaságnál. A mindig elegánsan, zakóban járó barátom középiskolában KISZ-titkár volt, ezért „hazafias alapon” számítottak volna rá. Szerencsére, volt egy tanárom, aki (talán 56-os volt?) idejébe, még a gimiben felhívta rá a figyelmemet, hogy semmi ilyesmibe ne menjek bele, mert akkor soha nem szabadulok meg tőlük. Csodálkozva hallgattam Gézut, addig én ilyesmiről nem is hallottam, hiszen a katonaságot sikerült megúsznom.

Nagyon jól el lehetett vele beszélgetni, sörözés közben, főleg a lányokról, miután babaarcú, gömbölyded hátsójú, a hrabali kategóriák szerint a faroscicák közé tartozó, barátnémmal elváltak útjaink, és Gézu is sokszor volt reménytelenül szerelmes, váltakozó jelöltekkel kísérletezve. Természetesen politizáltunk is, de ez csak addig tartott, amíg egyszer csak úgy mellékesen, meg nem kérdezte: Te, mit is mondtál, miért nem szocializmus az, ami most nálunk van?

Éppen villamoson utaztunk, úgy éreztem, hogy hirtelen megszűntek a zajok. (Hopp! Ott egy légy, ideje, hogy észnél légy!) Teljesen lefagytam, már nem emlékszem, válaszoltam, mint egy gyanúsított a keresztkérdésre. Pedig már akkor gyanakodnom kellett volna, amikor kiderült, hogy Gézu csak langyosan issza meg a sört. Félek, hogy begyullad a torkom, így magyarázkodott.

Az utóbbi tíz évben kétszer is nemleges választ kaptam a történeti hivataltól, arra a kérdésre, hogy szerepelek-e valamilyen dokumentumban, mint célszemély. Arra bíztatnak, hogy néhány év múlva ismételjem meg a kérésemet, hátha előkerülnek újabb papírok.

Ami a szakállas Jocót illeti, ő – a nem túl kiemelkedő tanulmányi eredményei ellenére, vagy éppen azért – a nyolcvanas években egy kisebb pesti főiskolán volt tanársegéd, majd a kilencvenes évek első felében, anti-kommunista programmal, a kormánnyal szemben ellenzéki színekben önkormányzati képviselő, sőt rövid ideig polgármester. Amikor szó volt arról, hogy a polgármestereket is átvilágítják, már nem indult újból, de a területi listán még egy cikluson keresztül önkormányzati képviselő maradhatott.

Akár mennyire is töröm a fejem, sehogy sem jut eszembe a vezetékneve, arca is elmosódott emlékezetemben. Csak azt a ravasz tekintetét nem tudom feledni…

Rendezvénynaptár
Szeptember
H K Sz Cs P Szo V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
Tovább a naptárhoz...
KÉPEK
Tovább a Fotótárhoz...
Kapcsolat

Pannon Egyetem
8200, Veszprém
Egyetem u. 10.
Tel.: (+36) 88 624-289

E-mail
kozmuv@almos.uni-pannon.hu 

Facebook
 http://www.facebook.com/PEKultura

Kulturális referens
Felföldi Gábor (2005)

Kulturális ügyintéző
Winkler Szabolcs (1999)

Web admin
Kiss Levente (2015)
levente.kiss@almos.uni-pannon.hu

Tovább a Telefonkönyvhöz...