MŰVÉSZET
	    PROGRAMOK
	       MŰVELŐDÉS	
	

Irodalom és folklór

Manapság ha a kulturális életről van szó, a zene viszi a pálmát, hatványozottan igaz ez a fiatalabb korosztályok esetében. Persze nem is lehet ez másképp, hiszen a tévécsatornák ontják magukból a különféle énekes tehetségkutatókat. A trenddel mi sem megyünk szembe, de az Egygitáros Minifesztivál sikere mellett három irodalmi program is belekerült a Közművelődési Titkárság ősz eleji kínálatába.

A Városháza kérésére a Mobilitási Héthez felolvasó esttel kapcsolódtunk, melyen a közlekedés, a gépjármű volt a téma. A távolmaradók nem is gondolnák, milyen gazdag a magyar irodalom ebben a körben. Petőfitől Karinthy Frigyesig, József Attilától Varró Daniig igen sok, érdekes írás hangzott el. A résztvevők között volt például pénzügy és számvitel, programozó informatikus, gépészmérnök és persze magyar szakos hallgató, továbbá külsősök is bővítették a felolvasók táborát.

A Magyar Dráma Napját immár hagyományosan a Színháztörténeti Tanszékkel közösen ünnepeljük, mely Madách Imre színművének, Az ember tragédiájának 1883-as ősbemutatója tiszteletére szeptember 21-én van. Idén ebből az alkalomból Székely János monodramatikus poémáját Kiss T. István, a Pannon Várszínház színésze mutatta be az egyetem kamaratermében. Az előadás hatását mutatja, hogy a megégetett parasztvezér kálváriája végén mindenki döbbenten ült a helyén, s a felszabadult nézői tapsokra perceket kellett várni. A közönség szívesen maradt az előadást követő izgalmas műhelybeszélgetésre, aminek keretében többen a vastrónt is kipróbálták.

2005-ben nem gondoltuk volna, hogy az Egyetemi Folklórhét így kinövi magát, és kilencedik alkalommal is megrendezésre kerül majd. A szokásoknak megfelelően a tanár-diák meseolvasással indítottunk, ami remek hangulatban 17 vidám, tanulságos magyar népmesével, és három veszprémi dékán részvételével zajlott. Utóbbi jól jelzi a rendezvény erejét, és szép, követendő példát állít az egyetemi polgárok, a karok hallgatói elé. A mese nem csak a gyerekeké, a közösségi szellem pedig ilyen könnyed együttléteken épül igazán.

Szerencsére közösségi együttlétekben a további napokon sem volt hiány. Az egyetem néptánc körére alapozva kedden táncházat tartottunk, ahol a talpalávalót a Kőris Zenekar húzta, a táncokat pedig Kondics Gergely, a Kurázsi Táncegyüttes táncpedagógusa tanította.

Szerdán színes szőttesek élénkítették fel az aulát. A budapesti Haris Máriának, aki népi iparművész és a Népművészet Mestere, egyénileg készített munkái (falvédők, ruhák, sálak) november 4-ig megtekinthetők. A kiállítást Farkas Balázsné, a Veszprém Megyei Népművészeti Egyesület elnöke nyitotta meg, a rendezvény fényét tovább emelte az egyetemi énekkar vezetője, Petrőcz Mária megkomponált népdalcsokrával.

Csütörtökön következett a nótaest és a borkóstolás. A Magyarnóta Kör és a Veszprémi Egyetemi Kórus tagjai, illetve a megjelent vendégek vidáman daloltak együtt Nádasi Elemér tangóharmonikással, pláne az ötféle jóízű egyetemi bor megkóstolása közepette, melyeket Hermann Viktória, a Georgikon Kar borásza mutatott be.

A kilencedik Egyetemi Folklórhét, mint rendesen, táncvigalommal, batyus bállal zárult. Timár Lajos tanár úr celebrálása mellett különféle népek táncai szerepeltek az ünnepélyesen felöltözött sokadalom táncrendjén.
Jövőre jubilálunk!

FG, 2013. október

Versek nyújtotta szellemi szabadság

A közelmúltban került sor Veszprémben a Pintér Tibor előadóművész, rendező, népművelő emlékére rendezett VI. Országos vers- és prózamondó versenyre, amelyen két egyetemistánk is remekül szerepelt a felnőtt kategóriában. Marosvölgyi Gergely (MIK) elsőéves hallgató a harmadik helyet szerezte meg, míg a mesterképzésben részt vevő Battyányi-Nagy Annamária (GTK) megosztott első díjban részesült, valamint ő kapta az egész verseny legjobbjának járó Pintér Tibor Emlékplakettet.

Annamari, aki egyetemi évei alatt Kazinczy-érmet is kiérdemelt, idén tavasszal már „begyűjtött” egy első helyet a Petőfi Versmondó Találkozón, évről évre eredményesen szerepel az Egyetemi Ki mit tud?-on, tagja az Egyetemi Versmondó Műhelynek és a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpadnak, nem rég a Közművelődési Titkárság adventi műsorában hallhattuk, nem csak verset mondani, de énekelni is. Vele beszélgettem.

Mióta foglalkozol versmondással? Gyerekkori szerelem?

Így is fogalmazhatnék. 11-12 éves lehettem, amikor először léptem pódiumra. Akkor még csupán jó mókának tűnt, mára azonban egyfajta hivatássá vált.

A művészi beszédet mennyire kamatoztatod a hétköznapokon?

Sajnos manapság ritkán jár „profit” azért, ha valaki szépen beszél, így csupán a magam és mások megelégedésére igyekszem odafigyelni, hogyan fejezem ki magam. Mottómnak tekintem Lőrincze Lajos nyelvész bölcs szavait, miszerint „A nyelv, magyar nyelvünk… legfőbb kincsünk, közösségszervező, összetartó erő.” Ennek szellemében próbálok kommunikálni nap mint nap – az egyetemen, a munkahelyen és a magánéletemben egyaránt.

Idén két rangos vers- és prózamondó versenyen végeztél az élen. Véredben van a versengés?

Érdekes, de egyáltalán nem. Illetve nem a versengés, hanem a maximalizmus hajt. Inkább kudarckerülő embernek tartom magam; sok komplexussal küzdök, de a versenyek során igyekszem legyőzni a félelmeimet és csak a verssel foglalkozni. Azonban ilyenkor óhatatlanul előtör belőlem a sikerorientáltság is, hiszen mégiscsak nyerni megy oda az ember.

Szükség van manapság a versszeretetre, versmondásra? Szívesen olvasnak, hallgatnak az emberek verseket?

Nem szeretnék általánosítani, ezért azt mondanám, vannak emberek, akik szeretnek olvasni/hallgatni verseket. Véleményem szerint nekem az a feladatom, hogy megtaláljam őket, és olyasvalamit közvetítsek feléjük, ami megérinti a lelküket.

Egyéni versmondóként vagy szerkesztett műsor részeseként szeretsz inkább érvényesülni?

Mindkettő nagyon izgalmas feladat. A legfontosabb számomra, hogy hiteles legyek a színpadon, és minden alkalommal arra törekszem, hogy maradandót alkossak.

A trófeák között hova kerül a Pintér Tibor Emlékplakett?

Ezen még nem is gondolkoztam… Egyelőre mindenhová magammal viszem, mert boldog vagyok, amikor rápillantok.

A Pannon Egyetem hallgatója vagy, remek versmondó, mivel töltöd még szívesen a szabadidődet?

Négy éve dolgozom egy fuvarozó cégnél, így nincs túl sok szabadidőm. Annak azonban nagyon örülök, hogy a kötelezettségeim miatt nem kell(ett) feladnom a versmondást. Márpedig számvitelesként tudom, hogy a kötelezettségek mellett – jó eséllyel – mindig ott van a követelés is: én pedig szinte követelem a vers által nyújtott szellemi szabadságot.


FG, 2012. december

Néma és süket - vagy egyik sem?

A Közművelődési Titkárság Pannon Polgár elnevezésű sorozatának, melynek keretein belül egykori vagy jelenlegi egyetemi polgárainkat látjuk vendégül, akik munkásságukról, hobbijukról, aktuális tevékenységükről vallanak, illetve az Egyetemi filmklubnak vendége Gyöngyösi Zsolt volt.

A Pannon Egyetem anglisztika szakán végzett fiatalember, ma már az egyik dunaújvárosi szakközépiskolában angoltanár, egyetemi évei alatt is aktívan foglalkozott a filmezéssel, és lelkes hallgatótársaival együtt életre hívta a Syntax Films Entertainment-et, azaz egyetemünk amatőr filmkészítő társulatát. Három alkotás látott napvilágot, melyeknek munkálatait teljesen az egyetemista fiatalok végezték, a forgatókönyv megírásától a rendezésig, a szerepek eljátszásától a zeneszerzésig, és akkor a komoly operatőri munkát vagy a vágást még nem is említettem.

Zsolt nem szakadt el a „rendezői széktől”, függetlenfilmesként járja tovább az útját. Idén készült el NÉMA című rövidfilmje, ami az első magyar Stephen King-adaptáció. Ezt tekinthették meg az érdeklődők az Egyetemi Filmklubban. A film most méretik meg a tallini 10. Nemzetközi Amatőrfilmes Fesztiválon, valamint részt vett egy kanadai és egy texasi fesztivál előválogatásán (a kanadai programba be is került). Továbbá megméretett a Pannon Egyetem kamaratermének értő közönsége előtt, s a vetítést egy izgalmas „műhelybeszélgetés” követte, ahol Zsolt visszaigazolást kapott a film erényeiről, rendező és nézők együtt boncolgatták az amatőr lét korlátait, a forgatás, a megvalósíthatóság nehézségeit.

A filmet az interneten nem lehet elérni, aki szeretne róla bővebb információt kapni, annak ajánlom figyelmébe a következő kritikát: http://www.filmtekercs.hu/raadas/veszelyes-dontesek-nema. Reméljük, Gyöngyösi Zsolt egy hasonlóan színvonalas, talán már egész estés alkotással tér vissza legközelebb alma materébe.

FG, 2012. november

Színház és világzene

Ennek a kis cikknek azt a címet is adhattam volna, hogy „Zsidó és arab”, mivel – sok más egyéb között – e két kultúra került terítékre a közelmúltban a kamarateremben.

A Magyar Dráma Napja kapcsán Vinnai András Lefitymálva című darabjával ismerkedtünk egy mosolyra fakasztó és egyben gondolatébresztő beszélgetés útján. A budapesti Gólem Színház (az ország hivatalos zsidó színháza) előadásszövege a zsidóság mai problémáinak görbetükre, a zsidósággal kapcsolatos közhelyeket hivatott kifigurázni, és olykor komolyan venni, olyan, a közélet számára tabu témákkal operál, mint az antiszemitizmus. Az előadás hangulatát a szerzőn túl a rendező, Borgula András, és az egyik főszereplő, Bánki Gergő idézte meg a darab egy-egy jellegzetes részletének felolvasásával. Az alkotókat az érdeklődő közönség mellett Czékmány Anna, a Színháztudományi Tanszék oktatója faggatta.

A Világzenei Estek sorozatban október elején az arab zenei világ elevenedett meg a Cosmos Trionak köszönhetően. Kövi Arthur Bálint, Franczia Dániel, Soós Arnold egyéni, izgalmas, egzotikus hangszer-összeállításban (cselló és különféle ütőhangszerek), modern felfogású kellemes hangzással szólaltatta meg az arab népzenéket. Jelentős szerep jutott a zenészek mellett Halas Adelaida színművésznőnek, aki a koncert szerves részeként az arab költészet gyöngyszemeit és Seherezádé történetét tolmácsolta. A meditatív produkció elkalauzolta a hallgatóságot a rejtélyes kelet birodalmába.

Végül az elmúlt események után egy hamarosan következő, nagyszabású rendezvényünket ajánlom mindenki figyelmébe: Orosz Zoltán harmonikaművésznek és kiváló zenészbarátainak koncertjét. Ízelítőül csak annyit, hogy a műsorban elhangzanak a világ mai meghatározó harmonika-előadóitól és -szerzőitől származó darabok, így szerepelnek a műsorban Richard Galliano, valamint Astor Piazzolla művei, de helyet kapnak a zenekar tagjainak saját szerzeményei is, valamint nagy hangsúlyt kap a délszláv népzene, hiszen Orosz Zoltán bácsalmási származása miatt e műfaj különösen sokat jelent a művész számára.

FG, 2012. október

Szakcsi és Orosz Zoltán

A kultúrprogramok újra dübörögnek keddenként – olykor más napokon is – a kamarateremben – olykor az aulában is –, a Közművelődési Titkárság tehát szeretettel várja az érdeklődőket!

Az új tanévet igyekeztünk figyelemfelkeltően elindítani az Egygitáros Minifesztivállal, de erről egy másik cikk számol be. Megpróbálok inkább egy kis ízelítőt nyújtani a ránk váró kulturális eseményekből:
Októberben két Világzenei Estünk lesz, előbb Halas Adelaida és a Cosmos Trio kalauzol el bennünket az arab zene, kultúra világába, aztán a Mydros zenekar segítségével a görög muzsika pezsdíti fel a vérünket.

A nyolcadik Egyetemi Folklórhét október 8. és 12. között zajlik majd tanár-diák meseolvasással, vásári komédiával, népzenével, néptánccal, borkóstolással és nótaesttel, illetve táncházzal.
November elején két világhírű zenész is ellátogat zenekarával az aulába a Zenei Csemegék programsorozat keretében, a zongorista Szakcsi Lakatos Béla, valamint a harmonikaművész Orosz Zoltán.
Lesznek továbbá filmklubos vetítések, gitáros estek, színpadi előadások, és grafikapályázat is kiírásra kerül.

Mindeközben sok öntevékeny csoporthoz lehet csatlakozni, melyek gyakorlási, fellépési lehetőséget biztosítanak, sőt tesialáírást adnak, például: Egyetemi Énekkar, Néptánc csoport, Zumba és társastánc, Jóga, Moderntánc Stúdió, Pom-pom csapat, Népek táncai, Hastánc, Gitárkör, Versmondó Műhely…

Ha még nem tetted meg, iratkozz fel a kultúra levelezőlistára, hogy ne maradj le a jó programokról: http://listserv.vein.hu/mailman/listinfo/kultura. Vagy látogasd az egyetem kulturális honlapját: http://kultura.uni-pannon.hu.

FG, 2012. szeptember

Megint nem jöttél!

Ezért írok erről-arról, hogy olvashasd, miről maradtál le, ha olvasol egyáltalán…

Az előző számban a Versbusznál hagytam el az események fonalát. Maradjunk még a Magyar Költészet Heténél két program erejéig, amelyek az egyetemen zajlottak. Bár tudom, irodalmi műsorokról szólni remek kis világunkban elég égő dolog, de hadd égjen csak az én képem, s véletlenül se piruljon az, aki hátat fordít az ilyesminek!

Egy kedves barátom szófordulatával ékesen élve, a Kávészünet zenekar két ifjú titánja ott rúgta el a celebbé válás pöttyös labdáját, hogy folyton-folyvást erőltetik a versmegzenésítéseket. A kamarateremben is hallottunk néhány hangzatos, már-már populáris zeneiséggel felruházott klasszikust felcsendülni. Popovics György és Németh Ferenc ezúttal „csak” át- és összekötőszerephez jutott, hiszen a tematikus versblokkokat prózailag Lutter Imre, a Magyar Versmondó Egyesület elnöke adta elő.

József Attila virrasztás. Volt egy ilyen nevű költőnk is. Halála mondjuk nem volt dicső, pláne nem példaértékű, viszont születéséhez kötjük a Magyar Költészet Napját. Ez mondjuk, jelenthet valamit, esetleg ha időd engedi, nézz utána az úriembernek, keress rá, a google életrajzát, verseit stb. felkutatja neked. Most elég annyi, hogy egy maroknyi verskedvelő este fél kilenc és éjjel fél egy között sok szép költeményét szólaltatta meg.

Itt van egy másik szó, aminek lehet, hogy google lesz a vége: intarzia. Ha nem tudtad megtekinteni az aulában Gál István kiállítását, könnyen előfordul, hogy hirtelenjében nem ugrik be, milyen képeket, milyen technikával készít a balatonkenesei művész. Egyébként a tárlaton a tájképeken, városrészleteken, vagy éppen a finom humoron túl például a vonattal viaskodó József Attilával is találkozhattál (volna).

Nemrég egy egyetemünkön végzett irodalmi személyiség látogatott vissza alma materébe. Megnyugtató, hogy sok egyetemista bölcsész fiatal volt rá kíváncsi. Nem írnám ide, hogy mennyi az a „sok”, de a vállamon ülő kisördöggel nem bírok: egynél kevesebb… Vathy Zsuzsa a Veszprémi Vegyipari Egyetem Ásványolaj és Széntechnológia tanszékén végzett (ettől a mérnökjelöltek sem rohantak megnézni őt) a hatvanas években. Aztán Márai- meg József Attila-díjas írónő lett belőle. De nem csak legutóbb megjelent novelláskötetéről mesélt, hanem néhai férjéről, Lázár Ervinről is.

Végül meg kell jegyeznem visszakanyarodva a költészethez, miközben előre kellemes nyári időtöltést kívánok mindenkinek, hogy a Petőfi Versmondó Találkozón három egyetemistánk vett részt, derekasan helyt állt újságunkba rendszeresen író két kedves „kollégám” Klózer Kitti és Szalai Reni, az Egyetemi Versmondó Műhely oszlopos tagja, Battyányi-Nagy Annamária pedig megosztott első helyezést érdemelt ki. Gratulálok nekik!

FG, 2012. május

És Te ott voltál?

Szólnom kell néhány lezajlott kulturális programról… Talán elkerülték a figyelmed!

Dehogy kerülték el, meg sem adtad a lehetőséget annak, hogy valami jó történjen veled. Biztos, hogy jó zenét azok nem hoznak ide! Meg különben is, mi az a világzene? Meg jazz, az meg milyen elavult dolog! Petruska? Egyszemélyes zenekar? Na ne már! Van, amiért még fizetni is kéne? Egy korsó sör árát? Elment az eszük! Különben is, hol van az az E kamara?

Az E épületben van, az Egyetem utca és a József Attila út sarkán. Játszott itt mostanában a Vasvári String Trio kiscsaládi környezetben, Petruska András Tom Lumennel és Nagy Gergellyel nagyobb családi környezetben és a Bran együttes óriáscsaládi környezetben (szinte teltház előtt – köszi!). Az aulában a NeoFolk zenekar és Lantos Zoltán hegedűvirtuóz próbálta meg felkavarni az állóvizet, de nekik is csak a kiscsaládi környezet jutott. Hú, ennyi rossz zenészt nem megnézni, ez aztán a nagy szerencse!

A legutóbbi akció meg mi volt? Az az öltönyös csóka, egyetemi alkalmazott lehet, mert egyetemi nyakkendőt viselt, beterelt a tanórára négy színészt, azok meg verset mondtak – komolyakat… és vicceseket is! Érdekes. Mit össze nem írkálnak ezek a költők! (Versbusz az egyetemen: Bencze Ilona, Hűvösvölgyi Ildikó, Pitti Katalin, Kőrösi Csaba.)
…dehogy voltál ott!

FG, 2012. április

Rendezvénynaptár
November
H K Sz Cs P Szo V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
Tovább a naptárhoz...
KÉPEK
Tovább a Fotótárhoz...
Kapcsolat

Pannon Egyetem
8200, Veszprém
Egyetem u. 10.
Tel.: (+36) 88 624-289

E-mail
kozmuv@almos.uni-pannon.hu 

Facebook
 http://www.facebook.com/PEKultura

Kulturális referens
Felföldi Gábor (2005)

Kulturális ügyintéző
Winkler Szabolcs (1999)

Web admin
Kiss Levente (2015)
levente.kiss@almos.uni-pannon.hu

Tovább a Telefonkönyvhöz...